Normális életet élek, hókuszpókuszok nélkül

2012 október 11. | Szerző: Cafeblog |

Tíz kérdés – tíz válasz. Aki válaszol: Németvölgyi-Nagy Renáta, a Horoszkópelemzés blog szerzője.

– A kérdés adja magát: mi a csillagjegyed?
Szűz

– Mi az, amit a legjobban és legkevésbé szeretsz a saját jegyedben?
Legjobban talán a lényeglátást szeretem, és amit legkevésbé…hm, ez fogós kérdés. Néha olyan jó lenne tudni jobban kifejezni az érzelmeket, és nem annyira józannak maradni.

 – A bemutatkozásodból kiderül, a civil életben is asztrológusként dolgozol. Mióta foglalkozol ezzel és mi a szakterületed?
A civil életben csak részben dolgozom asztrológusként, főállásban nyolc éve dolgozom vezető beosztásban ügyfélszolgálati területen, így azt gondolom, hogy sok mindenre kaptam rálátást, és tapasztaltam meg más típusú kihívásokat is. 2002-ben kezdtem az asztrológiai tanulmányaimat. Az iskolát befejezve, ami négy év volt, elkezdtem a gyakorlatban is használni a tanultakat. Az asztrológiának elsősorban a személyiség és az önismereti oldalát találtam vonzónak, és ehhez később értelemszerűen hozzá jöttek a párkapcsolati elemzések (szinasztria), hiszen komoly tükröt és a fejlődési lehetőségeket mégiscsak a párkapcsolatok jelentik.

– Az asztrológus, mint hétköznapi ember: hogyan képzeljük ezt el? A családtagok, barátok horoszkópját elkészíted időről-időre? Megnézed az első randi előtt, kedvező-e a csillagok állása?
Teljesen normális hétköznapi életet élek, hókuszpókuszok nélkül. A családtagok, barátok kíváncsiságát természetesen ki szoktam elégíteni, de már pontosan tudják, hol van a határ. Nagyon hálás vagyok, ha a találkozások alkalmával nemcsak a horoszkópjukról kell beszélgetnünk, és arról, hogy mi fog velük történni, hanem minden más egyébről is. Egy időben, igen, megnéztem randik előtt a csillagok állását is, megtörténik-e csoda. Önmagunkra nehéz rálátni. Viszont a főiskolán nagy hasznát vettem, ki tudtam választani a megadott vizsganapok közül, mikor a legkedvezőbbek a bolygóállások, és így viszonylag könnyedén lediplomáztam.

– Sztárok horoszkópját is elemzed. Volt valaki, akiről megváltozott a véleményed az elemzés során? Megkedvelted, esetleg antipatikussá vált?
Ha valaki nekem nem szimpatikus, az sosem a horoszkópja miatt van, de a horoszkópján keresztül könnyebb megérteni mit miért tesz. Whitney Houston halálakor írtam talán az első komolyabb elemzést.  Ezután kaptam egy felkérést sztárhoroszkópok írására, és valóban, néhány külföldi sztár horoszkópjáról írtam egy-két bejegyzést. De ez viszonylag hamar le is csengett, mert számomra egy képlet személyesen kel életre, úgyhogy várom Johnny Deppet szerettel. Amit én egyébként még tapasztaltam, hogy az embereket ugyan érdekli a sztárok élete, de a saját maguké ennél sokkal jobban. Vannak kedvenc sztárjaim, akiket továbbra is nyomon követek, elemzek és kíváncsian figyelem a sorsuk alakulását. Ilyen például Roger Federer, akinek  meg szoktam nézni a horoszkópját egy US Open előtt, hogy érdemes-e éjszaka fennmaradni.

 – Azt írod: az előítéletek miatt asztrológusnak lenni kihívás. Mit értesz előítéletek alatt? A horoszkóp csupán trendi, de nem veszik komolyan, nem a helyén kezelik?
Az asztrológiát rengeteg vád éri, hogy nem tudomány, mert nincs bizonyítva. Ismer valaki olyan tudományt, amivel a jövő száz százalékban megjósolható?
Vannak, akik azt gondolják, hogy az asztrológia hit kérdése, pedig ez nem egy vallási irányzat, hogy hinni kellene benne, hanem a tapasztalatok bizonyítják, hogy működik. Az asztrológus tendenciákra hívja fel a figyelmet és nem jós, hogy megmondja, mi fog történni velünk. Nem szabad egyenlőséget tenni a napi/heti sajtó horoszkópok és az egyéni sorsokat vizsgáló asztrológus közé, utóbbi a személy pontos születési időpontjára felállított képletet veszi alapul. Valóban, az utóbbi időben trendi lett, és egyre többen mernek önmagukkal szembenézni, szeretnék megérteni, mi miért történik körülöttük, bennük, azonban akik megrekednek a kíváncsiság szintjén, csalódni fognak. Ezért gondolom azt, hogy bár az asztrológia rendkívül népszerű, nem mindenkinek való.

– Mióta blogolsz?
Ilyen formán egy éve kezdtem el. Előtte másfél évig jelentek meg cikkeim egy  másik női portálon, és amikor ott megszűnt a horoszkópos rovat, ismertem fel, hogy tulajdonképpen szeretek írni, és ezért saját honlapot indítottam, a horoszkopelemzes.hu-t.

 – Mi motivál leginkább a posztolásban?
Kezdetben az, hogy az asztrológiát érhetőbb nyelvre fordítsam. Miközben írtam a bejegyzéseket, rájöttem, hogy ha nem tudok egyszerűen fogalmazni, akkor hogyan is tudnám átadni a gondolataimat másoknak a tanácsadások során. Így aztán nekem is nagy segítség, amikor elmélyedek jobban egy-egy témában, és megpróbálom más szemszögéből is körüljárni. Izgalmas felfedezés ez nekem is, magamról is többet tudok meg, de mégsem rólam szól. Jó elbújni a cikkek mögé, mert az is én vagyok.

 – Olvasol blogokat? Ha igen, van kedvenc blogod vagy bloggered?
Többnyire nemzetközi asztrológiával foglalkozó blogokat olvasok, nyugatit, védikusat egyaránt, utóbbit két éve tanulom. Nem rég akadtam Pam Carruters blogjára, aki nyugati és védikus asztrológus is egyben. A két rendszer használata külföldön ez már egyáltalán nem ritka.

– Mi volt a legemlékezetesebb élményed, ami a blogoláshoz kötődik?
Talán az, amikor megkerestetek, hogy legyek blogger az nlcafén.  Hónapokig tartott a telefonos egyeztetés, hogy majd találkozzunk személyesen és a főszerkesztőnek is be szeretnétek majd mutatni. Mondtam, hogy jó, nem gond, itt vagyok a második emeleten, bármikor le tudok sétálni az első emeletre, ahol a szerkesztőségetek van, mert hogy egy épületben dolgozunk. Utólag derült ki, hogy látásból már ismertük is egymást.