Tíz kérdés – tíz válasz. Aki válaszol: Efes, az Asanisimasa blog szerzője.
– A filmes bloggerekkel, kritikusokkal Dunát lehetne rekeszteni, de az nem szokványos dolog, hogy valaki a napi tévéműsorról írjon blogot. Hogy jött az ötlet?
Nagyon profán módon, ugyanis a napjaim már vagy harminc éve úgy kezdődnek, hogy egy bizonyos helyen végignézem az aznapi tévéműsort, mi az, ami érdekel, illetve, be kell-e egyáltalán kapcsolnom a készüléket. Innen már csak egy pici lépés volt, hogy ezt le is írjam. Amúgy, volt már az index comment:com című médiablogján hasonló kezdeményezés, bár az azért inkább szöveges tévéműsor volt, míg az enyém kifejezetten szemelgetés. Továbbá, jó alkalom ez arra is, hogy más helyeken publikált filmes írásaimat, kritikákat, recenziókat újraközölhessem, legalább rájuk mutató linkekkel. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Mit nézzünk… egyfajta írott filmes memória is, hogy ne kelljen leülnöm egy olyan film elé, ami már egyszer nem tetszett, de ezt elfelejtettem.
Filmkritikus vagyok, bár jobban szeretem a filmes szakújságíró elnevezést. Tizenkét éve írok recenziókat a Port.hu-nak, ami a legnagyobb magyar nyelvű internetes műsorújság. Emellett, szeretem is a filmeket, igen jól szórakozom még a leggyengébb alkotásokon is.
Mitől lesz leginkább jó egy film szerinted? Forgatókönyv, színészi teljesítmény, rendezés, vágás vagy ezek úgy összesen?
Közhelyes leszek: akkor jó egy film, ha valami megfog benne. Ez lehet akár egy jól elkapott jelenet is, vagy egy kiugróan hiteles mellékszerep, bármi. Nem hiszek amúgy a forgatókönyv szentségében, ellenben az ihletett pillanatban, a művészi tehetségben igen. És hiszek a bolygók együttállásában is (nevet).
Mi a véleményed a magyar filmekről? Volt az utóbbi időben olyan, amire felkaptad a fejed?
Nagy barátja vagyok a magyar filmeknek és rettenetesen bánt mostani mostoha sorsa. Szerintem sokkal jobbak a magyar filmek általában, mint ahogy a közvélekedés tartja. Ez a negatív hangulat azért is furcsa, mert ha nem nézik, akkor honnan tudják, hogy rossz? Márpedig mozikban alig nézik. Az azonban megint érdekes, hogy ha ingyen felteszik bármelyiket a netre, akkor azt mégis igen szép számban nézik végig. A mozikban néhány száz nézővel elhasalt, kritikailag is porrá zúzott Halálkeringő című thrillert több mint százezren nézték meg az egyik videomegosztón!
Legutóbb nekem az Aglaya, illetve a Drága besúgott barátaim! című magyar filmek tetszettek, sajnos néhány hét után ezek is kihullottak a mozikból. Talán, majd a tévékben, vagy más helyeken majd meg lehet nézni ezeket.
Mi a kedvenc filmed és miért?
Nincs kedvenc filmem, illetve legalább 150 kedvenc filmem van. Egyszer, néhány éve végiggondoltam ezt, és arra jutottam, hogy legtöbbször valószínűleg a Tizedes és a többieket láttam, vagy az 1977-es, első Star Wars-epizódot, esetleg a Rambo 1-et (ez utóbbit naponta vetítették a seregben kalóz-VHS-ről). Azt viszont nem mondanám, hogy ezek a kedvenc filmjeim, bár szeretem mindkettőt.
Kedvenc színész?
Szeretem a jó színészeket, a lista azonban hosszabb lenne, mint a kedvenc filmek listája. Egy jó színész képes elvinni a hátán egy alapvetően gyenge filmet is.
Fejben tartod, hány filmet láttál eddig életedben?
Nem. Rengeteget. Az utóbbi 7-8 évben minimum napi hármat.
Szoktál olvasni filmes blogokat? Melyik a kedvenced?
Ritkán. Ha mégis, akkor a Filmdroidot a hírekért, a Geekz blogot pedig azért, mert azok a srácok olyan filmeket néznek, amit én nagyon ritkán.
Ha rajtad múlna, melyik filmet tömnéd tele Oscar-díjakkal és miért?
Nem vagyok nagy díj-fetisiszta, bár általában megjegyzem, ha egy adott film aratott belőlük. A díjakat adják, ugye, nem pedig kiérdemlik. Szerintem sokkal több filmen kívüli dolog dönt abban, hogy valami sokat díjat nyer, vagy sem, mint az adott film valódi értékei.
Mi volt a legkedvesebb élményed, ami a blogoláshoz kötődik?
Az, hogy életem első interjúját ennek köszönhetem.